Az archívumról

A Közép-európai Egyetemen működő Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (Blinken OSA Archívum) összetett funkciójú levéltár. Egyrészt fontos, elsősorban hidegháborús és emberi jogi gyűjtemények repozitóriuma, másrészt egy olyan laboratórium , ahol a levéltári anyagok értékelésének, kontextualizálásának és bemutatásának új módjaival kísérletezünk.

 

Levéltári szakmai és kutatói munkánk sokrétű nyilvános programjainkhoz is illeszkedik, melyek egy részét szintén archiváljuk. A Centrális Galériában kiállításokat, művészeti előadásokat, installációkat, filmvetítéseket, előadásokat és szemináriumokat rendezünk.

 

Az Archívum weboldala itt érhető el

Levéltár

Az OSA másolatokat őrző levéltár. Minket elsősorban a dokumentumok tartalma és nem az anyagi mivolta érdekel. Aktívan keressük a nem hagyományos dokumentumokat, a korábban tartalmuk, társadalmi hétterük vagy formájuk miatt marginalizált anyagokat. Az OSA “végső levéltári menedék” is: segítünk azoknak a fontos szervezeteknek és intézményeknek, amelyek anyagai szervezeti, ideológiai vagy politikai okoknál fogva veszélyben vannak, hogy ezeket biztonságos és professzionális archívumban helyezhessék el. Erőfeszítéseinkkel a nyílt hozzáférést, az információhoz való egyenlő jogot, a személyes adatok etikus felhasználását, a nyílt formátumok és standardok alkalmazását, a kulturális örökséghez való széles körű hozzáférést és a levéltári gyűjtemények megnyitását kívánjuk előmozdítani. Az OSA a Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative) egyik alapítója.

 

Az OSA Archívum egyik célja az elsődleges forrásokhoz való hozzáférés kiszélesítése a technikai, jogi, földrajzi és szociokulturális akadályok legyőzésével. A Nyílt Hozzáférés Mozgalomnak köszönhetően számos tudományos forrás nyílt meg a szélesebb közönség előtt. A nyílt hozzáférés azonban jobbára még most is csak a tudományos publikációkra terjed ki, és nem foglalkozik a levéltárakkal és az elsődleges forrásokkal, ami hátráltatja a történetírás és a humántudományok alakulását. Célunk, hogy a nyílt hozzáférés elvét kiterjesszük a levéltári gyűjteményekre. Ezért is dolgoztunk ki egy olyan stratégiát, amelynek részét képezi a tömeges digitalizálás, a többnyelvű leírás és a nyitott forráskódú megoldások és nyílt standardok alkalmazása.

 

A hagyományos levéltári gyűjteményeinkbe tartozó iratok mintegy 7500 iratfolyómétert tesznek ki. Provenianciájuk és témájuk alapján az OSA anyagai három fő csoportba sorolhatóak >>

Kommunizmus és hidegháború

 

Ezekbe a fondokba a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Kutatóintézetének (SZER/SZRK) 45 éves működése során felhalmozott óriási dokumentumanyag, háttér- és referencia anyagok tartoznak. A gyűjtemény kulcsfontosságú forrás a régió háború utáni politika-, társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából. Itt találhatóak még a hidegháborútól a jelenkorig tartó korszak több neves politikai, kulturális és ellenzéki alakjának személyes iratai, valamint a szovjet, lengyel és magyar szamizdatirodalom több sorozata, amelyek együtt a világ egyik legnagyobb nemzetközi szamizdatgyűjteményét adják.

 

Emberi jogok

 

Az emberi jogok részbe a háború utáni Közép- és Kelet-Európában tevékenykedő, az emberi jogok megsértését és a háborús bűnöket dokumentáló nem-kormányzati, vagy kormányok feletti szervezetek, illetve magánszemélyek által keletkeztetett fondok tartoznak. Ezek közül a legfontosabbak a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ szakértői bizottság, az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége (IHF), az Index on Censorship, és az Orvosok az Emberi Jogokért (PHR) fondjai.

 

Open Society Foundations Network és a Közép-európai Egyetem (CEU)

 

Az Open Society Foundations Network és a CEU hivatalos levéltáraként az OSA felel ezen intézmények iratainak hosszú távú megőrzéséért és hozzáférhetőségéért. Ezen kívül az OSA Archívum iratkezelési szolgáltatást nyújt a hálózatba tartozó intézményeknek és irodáknak, és ebbéli minőségében 2005-ben létrehozta a Soros Network Archival Portal (SNAP) elnevezésű digitális repozitóriumot.

A régió legújabb kori történelme, az emberi jogok megsértésének esetei és az Open Society Foundations konkrét feladatai szorosan összefüggnek, így a fenti kategóriák csak kiindulópontot jelenthetnek a kutatáshoz. Az egyes témákban összeállított segédletek ( Reference Information Papers , RIP) segítik a kutatókat jobban eligazodni a gyűjteményeinkben.

Kutatás

Az OSA Archívum mint kutatóhely a gyűjteményeivel kapcsolatos levéltári, taxonómiai, információs és történelmi problémákra keres megoldást, és vizsgálja a fontos történelmi forrásokat őrző repozitóriumok szerepét, kötelességeit és korlátait (és azok leküzdésének lehetőségeit). Levéltárunk kritikusan és reflektáltan viszonyul saját létezéséhez, feladataihoz és gyakorlatához. Az OSA nem csak kiszolgálja a kutatókat, hanem együtt is dolgozik velük, s tapasztalataikat felhasználja anyagainak és gyakorlatának értékelésében és felülvizsgálatában.

 

A Nemzetközi Visegrádi Alappal közös programunk keretében a nálunk kutató ösztöndíjasokat arra biztatjuk, hogy a gyűjteményeinkben talált dokumentumokat digitalizálják, töltsék fel, tageljék és kommenteljék a mindenki számára elérhető Paralel Archívumban . Külön eszközöket fejlesztettünk ki arra, hogy a gyűjteményeink iránt érdeklődők digitalizálhassák, rendszerezhessék dokumentumaikat – és ha akarják, megoszthassák másokkal – virtuális gyűjteményeket építhessenek, és más elsődleges forrásból származó dokumentumokat importálhassanak.

Oktatás

Az OSA anyagai és a gyűjteményeinkben végzett kutatómunka képezi bővülő egyetemi oktatási programunk alapját is. A CEU-ról és világ más egyetemeiről érkező hallgatók itt tanulhatják meg, hogyan használhatóak fel az archívumi anyagok bizonyítékként, megismerkedhetnek a levéltárak funkcióinak átalakulásával, az újfajta levéltári intézményekkel, és megtanulhatják, milyen speciális módszertani problémákkal találja szembe magát az, aki a hidegháború alapjául szolgáló fantáziák forrásait akarja tanulmányozni.