Félelem- nélküli  beszéd

szabad szeminárium a blinken osa archívumban

Félelemnélküli  beszéd

szabad szeminárium a blinken osa archívumban

A Bécsbe száműzött Közép-európai Egyetem Budapesten működő Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívuma (Blinken OSA Archívum), a 2021/22-es akadémiai év első félévében szemináriumot hirdet magyar nyelven a félelemnélküli beszédről. A szeminárium része a félelemnélküli beszédről a Freeszfe diákjaival és oktatóival közösen szervezett több hónapos eseménysorozatnak.

 

A szeminárium nyolc, egyenként másfél órás alkalomból áll, október közepén indul, és minden magyar egyetemi és főiskolai hallgató, így a szakkollégiumok és a Freeszfe hallgatói számára is nyitva áll.

A szemináriumról

Michel Foucault, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású és legtöbbet idézett filozófusa, a félelem nélküli, félelmen túli, őszinte, igaz, szabad beszéd történetéről, értelmezéséről, elemzéséről tartotta utolsó előadásait 1983–1984-ben.

 

Mi késztet egy embert arra, hogy – egzisztenciális, gyakran halálos – kockázatot is vállalva, kimondja, ha kell, a hatalom szemébe mondja az igazságot?

 

Milyen morális meggyőződés vezérli, miképpen segítik, vagy korlátozzák a történeti modellek, körülmények azt, aki túllépve a veszélyeken, a belső félelmén, akár nyilvánosan is kimondja azt, amit igaznak tart?

 

Honnan tudja a félelem nélkül beszélő és hallgatósága, a nyilvánosság, hogy ami elhangzik, az igaz?

 

Mi az igazság (fogalma)?

 

Foucault többek között ezeknek a kérdéseknek tárta föl történelmi és filozófiai gyökereit.

 

A félelmen túllépő beszéd – illetve annak hiánya – megkerülhetetlen és időszerű probléma a mai Magyarországon. A szeminárium résztvevői arra törekszenek, hogy történelmi, irodalmi példák és jelenkori folyamatok elemzése segítségével megértsék és értelmezzék a félelmen túllépő beszéd lehetőségeit, politikai és morális szükségességét, belső és külső akadályait.

A szeminárium tartalma

1. alkalom: A félelemnéküli beszéd (parrhesia). Bevezető előadás és beszélgetés

A szeminárium Michel Foucault-nak a Berkeley Egyetemen 1983 októberében-novemberében tartott előadásaiból indul ki.

Mi a félelemnélküli beszéd, hogyan határozhatóak meg a fogalmi és történelmi keretei? A félelemnélküli beszéd lehetőségei és állampolgári kötelezettsége demokratikus, illetve autokratikus politikai viszonyok között. A félelmen túllépő beszéd kockázatai és önbecsülést növelő hatása a magánszférában. A félelemnélküli beszéd és az igazság viszonya. A félelemnélküli igaz beszéd lehetőségei az internet és az illiberális populizmus korában.

 

>> A kiinduló olvasmány: Michel Foucaultnak, a Berkeley Egyetemen 1983 októberében-novemberében tartott előadásai a félelem nélküli beszéd problémáiról. (https://monoskop.org/images/b/ba/Foucault_Michel_Fearless_Speech.pdf – Ez a szöveg jelenleg csak angol nyelven hozzáférhető, de a szeminárium az angolul nem olvasók számára is követhető lesz.

 

2. alkalom: A félelemnélküli beszéd néhány klasszikus példája

A szeminárium a parrhesia néhány klasszikus példáját hasonlítja össze: eltérő történelmi, politikai kontextusban, különböző beszédhelyzetekben mit jelent, milyen kockázattal jár az igazság kimondása; a beszélő kihez, kikhez beszél, hogyan szembesíti a hallgatóságát az igazsággal, mi bizonyítja a beszéd igazságát?

 

>> Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Dión (fordította Máthé Elek) (http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/05.htm#38) 4-5. bekezdés

>> Platón: Szókratész védőbeszéde (fordította Devecseri Gábor) (http://mek.niif.hu/00400/00460/00460.htm)

>> Marcus Tullius Cicero: A hetedik Philippica Marcus Antonius ellen (fordította Maróti Egon) (http://klasszika.hu/wp-content/uploads/2019/10/cicero-6-es-7-philippica-2kat.pdf)

>> Cicero hetedik Philippicája, mint a szamizdat őstípusa.

 

3. alkalom: A parrhesia formái és módozatai 1956 után

A szeminárium kulcsszövege Bibó István 1956. november 4-i nyilatkozata, illetve a néhány nappal később írt memoranduma a kibontakozás politikailag és erkölcsileg még lehetséges kereteiről. Mindezt megpróbáljuk összevetni Nagy Imre 1958 júniusi perének néhány részletével, különös tekintettel Nagy Imre utolsó nyilatkozatára, és azt is megvizsgáljuk, miért volt problematikus Mészáros Mártának a perről szóló filmjében (Temetetlen halott, 2004, https://www.youtube.com/watch?v=ZQjAfK9q1pQ ) ennek a megmásítása.

 

>> Bibó István: Nyilatkozat 1956. november 4. (https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/524.html)

>> Ajánlott: Bibó István: Emlékirat, 1957. január–április (https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/538.html)

 

4. alkalom: Az ellenállás kísértete

A szeminárium a közép-kelet-európai ellenzék egyik korabeli alapdokumentumának segítségével elemzi az ellenállás erkölcsi alapjait és problémáját a pártállami diktatúrák viszonyai között.

 

>> Václav Havel: A kiszolgáltatottak hatalma, részletek (fordította F. Kováts Piroska) (https://docplayer.hu/24168394-A-kiszolgaltatottak-hatalma.html)

 

5. alkalom: A cselekvés lehetőségei

A szeminárium arra keresi a választ két korabeli, alapvető jelentőségű ellenzéki tanulmány segítségével, hogy mik lehetnek az ellenállás lehetséges keretei és perspektívái abban a helyzetben, amikor látszólag semmit nem lehet tenni. A tanulmányok új keretbe helyezik Bibó 1956 utáni megnyilatkozásait, új utakat és lehetőségeket felvillantva, húsz évvel a lengyel és a magyar 1956 bukása, leverése után.

 

>> Adam Michnik: Az új evolucionizmus, részletek (fordította Tischler János) (https://adoc.pub/adam-michnik-uj-evolucionizmus.html)

>> Bence György – Kis János: Határolt forradalom, megszorított többpártrendszer, feltételes szuverenitás (https://epa.oszk.hu/02200/02201/00011/pdf/EPA02201_Magyar_Fuzetek_1982_11_018-041.pdf)

>> Filmrészlet a Szolidaritás gdański archívumából, illetve a Robotnici című dokumentumfilmből.

 

6. alkalom: Örökhétfő

Petri György Örökhétfő című kötete volt az első, szamizdatban megjelent verseskötet a magyar irodalom történetében. A kötet alapján azt vesszük szemügyre, mit és miért akart a cenzúra kitörölni a kötetből, mi maradt volna, ha a költő ebbe beleegyezik, és mi volt jelentősége annak, hogy nem tette.

 

>> Petri György: Örökhétfő (https://konyvtar.dia.hu/xhtml/petri_gyorgy/Petri_Gyorgy-Osszegyujtott_versek.xhtml)

 

7. alkalom: A cenzúra és öncenzúra

Haraszti Miklós, A cenzúra esztétikája című könyvének illegális vitája. A könyv 1981-ben jelent meg először, kis példányszámú szamizdat kiadásban. A könyvről Petri György és Klaniczay Gábor írtak vitát kavaró kritikus esszét az illegális Beszélőbe. A francia, német, angol, amerikai kiadások után, 1986-ban jelentette meg újra az illegális AB Független Kiadó magyar nyelven. A könyvet Rajk László tervezte.

Az eredeti kiadással majdnem egy időben szólalt fel Eörsi István az Írószövetség 1981. december 12-13-i közgyűlésén: „Legyen cenzúra a könyvekre”.

A szeminárium a két szöveget, a két megközelítést, Haraszti könyvét és kritikusainak véleményét szembesíti egymással.

 

8. alkalom: A történelmi szembenézés kötelme és módjai

A szeminárium középpontjában Rajk László 1982-ben készült dokumentumfilmje áll, amelyet azokkal készített, akik ismerték az apját, és sok tekintetben szenvedő alanyai voltak id. Rajk László politikai ténykedésének; különös tekintettel a Szász Bélával készült beszélgetésre.

A szemináriumon beszélünk Szász Bélának, a Rajk-per egyetlen, vallomást megtagadó vádlottjának „Minden kényszer nélkül” című könyvéről, amely szintén csak szamizdat kiadásban jelenhetett meg 1989 előtt Magyarországon. A könyv borítóját ifjabb Rajk László tervezte.

 

>> Rajk László: When did you last see my father? (filmrészlet). Rajk László beszélgetése Szász Bélával.

Források

A szemináriumi elemzések alapját a következő szövegek képezik:

 

A jelentkezés feltételei

A részvétel egyetlen feltétele az egyetemi vagy főiskolai hallgatói jogviszony. A szeminárium nyitott alap-, mesterszakos és doktori hallgatók számára is. A részvétel természetesen ingyenes.

Időpontok

A szeminárium időpontjai a résztvevők közös megegyezésével módosíthatók. A tervezett időpontok 2021. október 12. és december 14. között, minden alkalommal 17:00-tól 18:30-ig:

 

  1. október 12.
  2. október 19.
  3. november 9.
  4. november 16.
  5. november 23.
  6. november 30.
  7. december 7.
  8. december 14.
Egyéb tudnivalók

A szemináriumot Mink András és Rév István vezeti.

 

Szervező: Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (Közép-európai Egyetem)

Helyszín: Blinken OSA Archívum, 1051 Budapest, Arany János u. 32.

Maximum létszám: 15 fő

 

A szeminárium a mindenkori járványhelyzettől függően, de az eredeti szándék szerint személyes részvétellel zajlik. Korlátozott számban lehetőséget adunk az online bekapcsolódásra Zoom-on keresztül.

További információ: Andristyák Fanni // andristyakf@ceu.edu // +36 1 327 3258

JELENTKEZÉS

    A regisztráció jelentkezési sorrendben történik. Adatvédelmi tájékoztatónk itt érhető el.