Mit tanul egy középiskolás a honfoglalásról, a ’48-as magyar forradalomról és szabadságharcról, vagy ’56-ról Franciaországban, Ausztriában, Romániában, Argentínában vagy az Egyesült Államokban? Kinek mi fontos ezekből az eseményekből és miért?

Az OSA Archívum és Keserue Zsolt képzőművész együttműködéséből született ez a középiskolásoknak szóló foglalkozás a magyar történelem kulcsmomentumairól – ahogy azt külföldön tanulják. A workshop a „Nemzeti Tankönyv” projekten alapul, melyet 2019-ben először a debreceni MODEM mutatott be, jelenleg pedig a dunaújvárosi ICA-D-ben látható.

A workshop az e projekt kapcsán összegyűjtött eredeti forrásokat használja. A foglalkozást közös kritikai reflexió és összehasonlító értelmezés kíséri az OSA Archívum történésze, Mink András segítségével.

Kérjük, jelentkezéskor írja meg nekünk a következőket:

1. Hány fős csoporttal érkezne?

2. Melyik időszak/esemény érdekelné Önöket?

3. Milyen időpontok lennének megfelelőek?

  Illeszkedés a Nemzeti Kerettantervbe 

A workshop a következő elvárások mentén illeszkedik a 9-12. évfolyam számára előírt Nemzeti Kerettantervbe (Forrás: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete):

• „A múltat és a történelmet formáló összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása.”

• „árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás”

• „Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél.”

• „Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan.”

• „Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére”

• „A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett elvárt a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is.”